Pályázati felhívás a 2024. évre szóló Klebelsberg Kuno-Ösztöndíjra

A Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatot hirdet a Balassi Bálint-ösztöndíjprogramról szóló 606/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján 2024. évre KLEBELSBERG KUNO-ÖSZTÖNDÍJRA

A pályázati kiírás célja

Az ösztöndíj célja a névadójának szellemiségét követő Collegium Hungaricumokban, valamint egyéb helyszíneken

a magyar nyelv és irodalom, történelem és kultúra külföldi írott és tárgyi emlékei tanulmányozásának elősegítése;
az írott és tárgyi emlékek feltárása, megóvása, illetve a forráskiadásukat szolgáló könyvtári, múzeumi, kézirat- és levéltári, valamint „oral history” tárgykörébe tartozó kutatások támogatása;
kulturális és tudományos célú külföldi szakmai tanulmányutak elősegítése;
a gyűjteményi alapú hungarikaanyagok szisztematikus feltárásának, azokról tételes jegyzék és – lehetőség szerint – másolat készítésének, illetve a vonatkozó forrásanyagok számbavételének támogatása;
a külföldi magyar intézetekben folyó kulturális diplomáciai és szakmai munka sikeres megvalósításának előmozdítása;
a nemzeti közművelődési intézetek, közgyűjtemények és egyéb művészeti intézetek munkatársai esetében a kultúra- és művészetfinanszírozással, a közművelődési és közgyűjteményi tevékenység modernizálásával összefüggő kérdések (különös tekintettel az állományvédelmi rendszerek és módszerekre) tanulmányozásának elősegítése;
a tematikus éveket és nemzeti évfordulókat előkészítő forrásfeltáró kutatások támogatása.

Az ösztöndíj KIEMELT TÉMÁI

Pályázni lehet a magyar kultúra szempontjából fontos külföldi helyszínekre irányuló, a pályázati célokban meghatározott bölcsészettudományi, társadalomtudományi és kulturális célú kutatásokra, illetve kulturális diplomáciai tevékenység fejlesztését szolgáló és a kulturális igazgatás korszerűsítésére irányuló tanulmányokra, elsősorban a Collegium Hungaricumokkal rendelkező országokban, valamint egyéb helyszíneken történő levél-, kézirat- és könyvtári, illetve múzeumi hungarikafeltárás és hungarológiai kutatások céljából.

A pályázati célok között kiemelten szerepelnek az olyan, ún. intézményi–gyűjteményi alapú hungarika-feltárások, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljes körű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek. E jegyzékek a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum kutatószolgálatainál, a kutatási segédletek között kerülnek elhelyezésre, nyilvánosan hozzáférhetők, segítik a kutatók jövőbeli felkészülését, a kutatóutak további tervezését.

Ebben a pályázati ciklusban a következő Collegium Hungaricumokban igényelhető térítésmentesen szállás a rendelkezésre álló szabad helyek függvényében: Bécsben, Belgrádban, Berlinben és Rómában.

Pályázatot lehet továbbá benyújtani az alábbi kutatási helyszíneken és témákban a közgyűjtemények és külképviseletek által megfogalmazott javaslatok alapján:

Amerikai Egyesült Államok

Gabriel Astrik, az 1952-től 1975-ig a Notre-Dame Egyetem (Indiana) Középkori Intézet igazgatója anyagának feltárása
Magyar vonatkozású anyagok, hagyatékok feldolgozása

Ausztria:

Oberwart (Felsőőr), református gyülekezeti levéltár anyagának kutatása
A mohácsi csata előzményeivel és utóhatásával kapcsolatos dokumentumok (forrás- és szakirodalom-feltárás, levéltári és könyvtári kutatás Bécsben)
Az osztrák és a magyar tudományos akadémiák kapcsolatának történetére és az osztrák tudományos akadémia magyar(országi) tagjaira vonatkozó adatok feltárás
Jókai Mór ausztriai kapcsolatrendszerének eddig feltáratlan forrásainak összegyűjtése
Habsburg József nádor (1776-1847) családi, udvari és bécsi kapcsolatairól szóló források kutatása
Mária Terézia oktatási és egyházpolitikájával kapcsolatos új források feltárása
A bécsi Collegium Hungaricum, illetve a magyar-osztrák kulturális-tudományos kapcsolatok utóbbi 100 esztendeje történetének kutatása
A bécsi Fideikomissions Bibliothek iratállományának feltárása
A ruszti lutheránus könyvtár és kézirattár iratállományának feltárása
1801-1990 közötti időszak hungarikaanyagai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Belgium:

A gyermekvonatok, az első világháború utáni belga-holland összefogás keretében megvalósuló segítő akciók belgiumi történetének tanulmányozása
A Magyar Ház levéltárában az 1956-os menekültek szerveződésének tanulmányozása, a Margit-kör
Az antwerpeni zsidó közösség magyar kötődésének kutatása „oral history” alapján
Belga részvétel Buda felszabadításában, a brüsszeli Buda híd felépítése

Csehország:

A mohácsi csata előkészületei és utóhatása (forrás- és szakirodalom-feltárás, levéltári és könyvtári kutatás Prágában)
A csehországi kastélykönyvtárak könyv- és kéziratanyagának feltárása
A dinasztikus cseh-morva-magyar kapcsolatok a középkor korai időszakától kezdve, illetve a nemesség politikai és családi kapcsolatai a 16-18. században
19-20. századi szellemi és kulturális kapcsolatok
Kutatás Prágában a Státní oblastní archiv v Praze közgyűjteményben
Kutatás Brnoban a Moravský Zemský Archiv V Brně közgyűjteményben
1801-1990 közötti időszak hungarikaanyagai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)
Magyar vonatkozású újkori anyagok, hagyatékok feldolgozása
Kastélykönyvtári kutatások (magyar vonatkozású anyagok)

Egyesült Királyság:

Az Egyesült Királyságban fellelhető magyar vonatkozású iratanyagok feltárása, kutatása

Finnország

A Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Helsinki iratállományának feltárása

Franciaország

Magyar-francia kapcsolatok kutatása, magyar vonatkozású anyagok feltárása

Hollandia:

Személyi hungarikumok feltárása a kezdetektől az 1850-ig terjedő időszakra vonatkozóan

Horvátország:

A mohácsi csata előkészületei és utóhatása (forrás- és szakirodalom-feltárás, levéltári és könyvtári kutatás Zágrábban)
Az 1801-1990 közötti időszak hungarikakutatásai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Kanada:

Magyar életművek, hagyatékok részletes feldolgozása

Kazahsztán

Kazahsztán területére hurcolt magyar hadifoglyok és internáltak emlékeinek kutatása

Lengyelország:

A mohácsi csata előkészületei és utóhatása (forrás- és szakirodalom-feltárás, levéltári és könyvtári kutatás Varsóban)
A középkor óta élénk lengyel-magyar kapcsolatok dokumentumai a huszadik századig a varsói,

krakkói vagy egyéb városi levéltárakban, továbbá szisztematikus forrásfeltárások

A kezdetektől 1990-ig terjedő időszak hungarikakutatásai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Németország:

A berlini Collegium Hungaricum 1924 és 1945 közötti korai történetének levéltári kutatása
A Berlini Magyar Kultúra Háza megalapításának körülményei és kezdeti tevékenysége (1965-1975)
A Berlini Magyar Kultúra Háza iratállományának feltárása, rendezése
A berlini Collegium Hungaricum, illetve a magyar-német kulturális-tudományos kapcsolatok utóbbi 100 esztendeje történetének kutatása
A kezdetektől 1990-ig terjedő időszakra vonatkozóan személyi hungarikumok feltárása

Olaszország

A római Collegium Hungaricum 1958 és 2016 közötti archív iratanyagának feltárása
Padova, egyetemi épületek és levéltár magyar anyagának kutatása
Az olasz levéltárak és könyvtárak magyar vonatkozású anyagainak feltárása, különös tekintettel a nápolyi levéltárban és a padovai levéltárban található anyagokra

Oroszország:

Az Orosz Nemzeti Könyvtár hungarika-vonatkozású térképeinek feltárása

Románia:

Az I. világháború, az 1918–1919-es forradalmak, valamint a háborút követő impériumváltás társadalmi, gazdasági, politikai következményei Erdélyben; az ottani magyarság mindennapi életére gyakorolt hatása a témára vonatkozó levéltári források feltárásával és feldolgozásával
A 20. századi erdélyi impériumváltások (1918/1920, 1940, 1944/1945) lokális, azaz települések és kisrégiók szintjén történő vizsgálata levéltári források alapján
A két világháború közötti és a szocializmus évtizedei alatti erdélyi magyarság sorsának vizsgálata személyes források – naplók, levelezések, visszaemlékezések – alapján
Erdély történetére vonatkozó kutatások a kezdetektől napjainkig bármely romániai levéltárban vagy más közgyűjteményben
1801-1990 közötti időszak hungarikaanyagai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Skandináv államok:

Személyi hungarikumok feltárása a kezdetektől 1850-ig terjedő időszakra vonatkozóan

Svájc:

Svájcban fellelhető hungarika-vonatkozású iratanyagok feltárása.

Szerbia, Szlovákia, Szlovénia:

1801-1990 közötti időszak hungarikaanyagai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Törökország:

Az isztambuli levéltárak és könyvtárak magyar vonatkozású anyagainak feltárása

Ukrajna:

A kezdetektől 1990-ig terjedő időszak hungarikakutatásai (nyelvi, területi, személyi hungarikumok)

Vatikán:

a zsidóság 20. század első felében történt magyarországi üldöztetésével kapcsolatos levéltári anyagok feltárása
a 19-20. századi, magyar vonatkozású anyagok feltárása

Több országban:

Nem latin betűs hungarikatérképek kutatása

Az ösztöndíj időszaka és tartalma

Az ösztöndíj 1-2 hónap kutatási időszakra pályázható a 2024-es naptári éven belül, amely a hazaérkezés dátumát is magában foglalja. A kint tartózkodás időtartamának megbontására nincs lehetőség.

Az ösztöndíj tartalma:

Az alapösztöndíj mértéke 300.000 Ft/hó.
Ezen felül az ösztöndíjas a kutatás helyszínétől függően differenciáltan megítélhető ösztöndíjban részesül (a bizottság döntése alapján).

Kutatási helyszín	1 hónapra	2 hónapra
Szomszédos országok (Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna)	160.000 Ft	260.000 Ft
Európa egyéb államai	350.000 Ft	500.000 Ft
Amerika, Ázsia, Ausztrália, Afrika államai	600.000 Ft	800.000 Ft

Az ösztöndíjat a KKM egy összegben, forintban, átutalással teljesíti kizárólag forint alapú bankszámlaszámra a szerződéskötést követően, a kiutazás megkezdése előtt 5 munkanappal. Készpénz vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.

Az ösztöndíjon felül a KKM további kiadást vagy költséget nem térít meg az ösztöndíjasok részére.

Pályázati feltételek

Az ösztöndíjra az pályázhat, aki:

mesterképzésben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (7) bekezdése alapján azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik;
vállalja, hogy kint tartózkodása alatt – amennyiben a pályázó olyan országban részesül ösztöndíjban, ahol Collegium Hungaricum működik – az intézet igazgatójának felkérésére az intézetben konzultációt folytat, részt vesz az intézet tudományos munkájában, előadást tart;
korábban elnyert és felhasznált Klebelsberg Kuno-ösztöndíjával kapcsolatos beszámolási kötelezettségének határidőre eleget tett. Az ösztöndíj akkor nyerhető el újra, ha az ösztöndíjas a korábbi ösztöndíjas periódushoz kapcsolódó beszámolóját a bírálóbizottság kiválóan megfeleltre értékelte. (Ezért amennyiben a pályázó a 2023-as évre részesült Klebelsberg Kuno-ösztöndíjban, beszámolóját be kell nyújtania soron kívül, 2024. február 9-ig e-mailen a címre.)

A Klebelsberg Kuno-ösztöndíj támogatást nyújt a külföldi kutatómunka ideje alatt, de nem feltétlenül fedezi az ösztöndíjas kint tartózkodásakor felmerülő összes kiadását, ezért szükség lehet egyéni kiegészítő forrásokra is. A pályázók jelentkezésük benyújtásával vállalják, hogy a fogadó országban felmerülő költségeiket fedezik, azaz megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek ahhoz, hogy saját hozzájárulásukkal kiegészítsék az ösztöndíj összegét.

Nem nyerhet ösztöndíjat az, aki:

a megpályázott időszakot közvetlenül megelőzően két alkalommal részesült Klebelsberg Kuno-ösztöndíjban,
a megelőző ösztöndíjának beszámolójára a bizottság nem kiválóan megfelelt értékelést adott,
a 2024-es évben felhasználásra kerülő, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által nyújtott támogatásban, Collegium Hungaricum (CH), Eötvös- vagy egyéb magyar állami, külföldi kutatómunkára irányuló ösztöndíjban részesül a Klebelsberg-ösztöndíjra benyújtott kutatási témában.

pályázati anyag

A pályázati anyagnak – az alábbi sorrendben – tartalmaznia kell a következő dokumentumok egy példányát:

A pályázati kiírás mellékletét képező adatlapot (word és aláírt pfd vagy jpg formátumban).
A munkáltató/kutatóhely hozzájáruló nyilatkozatát (aláírt pfd vagy jpg formátumban), amely igazolja a pályázó ösztöndíj idejére való távolmaradásának tudomásul vételét. Amennyiben a pályázó nem áll munkaviszonyban vagy nem fog munkaviszonyban állni az ösztöndíj időszaka alatt, a nyilatkozatnak ezt a tényt kell feltüntetnie. PhD hallgatók a doktori iskola vezetőjének vagy a kutatás vezetőjének nyilatkozatát nyújtsák be. Nyugdíjasként nem kell nyilatkozatot benyújtani.
A pályázó személyi adatait és szakmai pályafutását részletesen tartalmazó magyar nyelvű életrajzát.
A tudományos fokozatának megszerzését igazoló okmányok másolatát, vagy – amennyiben nincs tudományos fokozata – mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevelének másolatát, illetve idegen nyelvű dokumentumok esetén ezeknek a pályázó által elkészített magyar fordítását, amelyen aláírásával igazolja, hogy a fordítás tartalma megegyezik az eredetivel.
Nyelvtudás igazolására akkor van szükség, ha a pályázó idegen nyelvű okiratokat kíván kutatni.
A pályázó publikációinak jegyzékét, amennyiben van.
A korábbi tevékenységével, teljesítményével összhangban álló — a tervezett kutatások témáját, célját, helyszínét (város, intézmény), formáját és idejét tartalmazó, legfeljebb 3 oldalas — kutatási tervet. A kutatási terv elején külön bekezdésben térjen ki arra, hogy az ösztöndíj által támogatott kutatása során vállalja-e az intézményi alapú jegyzékkészítést.
Két, a kutatási terület elismert szakemberétől származó eredeti ajánlólevelet. Az egyik ajánlólevél helyett – amennyiben a külföldi intézet, amelyben a pályázó kutatni kíván, fogadólevelet ad – a pályázó benyújthatja az intézet fogadólevelének színes másolatát is. Amennyiben az ajánlólevél vagy a fogadólevél idegen nyelvű, magyar fordítását kérjük a levelekhez csatolni. (A fordítást a pályázó is elvégezheti, majd igazolja aláírásával, hogy a fordítás tartalma megegyezik az eredetivel). A pályázó – hivatali összeférhetetlenség miatt – a külföldi magyar intézetek, magyar intézeti levéltárak munkatársaitól származó ajánlólevelet nem nyújthat be! Az ajánlólevelet maga az ajánló küldi el e-mailben az ösztöndíjazó részére a e-mail címre. A pályázók által beküldött ajánlásokat nem fogadjuk el.
Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok esetében a fentieken kívül csatolni kell: levéltári feltárás esetén a Magyar Nemzeti Levéltár, könyvtári feltárás esetén az Országos Széchényi Könyvtár, kézirattári feltárásnál mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind a Magyar Nemzeti Levéltár, múzeumi anyaggyűjtés esetén pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától kapott igazolást arról, hogy a pályázó – hasonló prioritású korábbi kutatómunka esetén – beszámolási kötelezettségének eleget tett, valamint arról, hogy a tervezett téma új eredményeket hozhat a hungarológiai kutatások terén, azaz hungarikakutatásnak minősül. Az igazolás beszerzésének eljárásrendje az alábbi címeken érhető el:

www.mnl.gov.hu/hungarika.html

www.oszk.hu/hungarikakutatas

A pályázat benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos tudnivalók

A pályázat benyújtása:

A pályázati anyagot elektronikusan kell benyújtani az alábbiak szerint:

2024. február 20. déli 12.00 (CET) óráig a címre kell megküldeni. A szöveges dokumentumokat .doc vagy .docx formátumban, az oklevelek elektronikus másolatát .jpg vagy .pdf formátumban – maximum 5 MB terjedelemben – kell csatolni.

A pályázati csomagot kérjük hiánytalanul összeállítani. A formailag hibás és hiányos pályázatokat a bizottság érdemi elbírálás nélkül elutasítja.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben a pályázat beérkezése technikai okból hiúsul meg, abban az esetben sincs lehetőség utólagos benyújtásra.

Amennyiben pályázatuk e-mailben történő beküldését követően nem kapnak automatikus válaszüzenetet, úgy nagy valószínűséggel nem érkezett be hozzánk a pályázatuk. Ebben az esetben még a beadási határidő előtt legyenek szívesek telefonon kapcsolatba lépni főosztályunkkal, és pótolni – más címről – a beküldést a megadott határidőig.

A pályázat elbírálásának szempontjai:

Ösztöndíjban részesülhet az,

aki a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat hiánytalanul benyújtotta,
megelőző ösztöndíja eredményeként benyújtott beszámolója kiválóan megfelelt értékelést kapott.

A pályázatokat a bizottság tagjai a pályázati anyag alapján értékelik. A bizottság az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó javaslatát egyszerű szavazattöbbség alapján teszi meg – szavazategyenlőség esetén az elnök dönt -, majd a javaslata alapján a miniszter hozza meg döntését az ösztöndíjak odaítéléséről.

A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek

a tudományos, illetve mesterfokozattal rendelkező oktatók és kutatók,
a két- vagy többoldalú tudományos kapcsolatok előmozdítása céljából beadott pályázatok.

Jelen pályázati kiírás 2. pontja értelmében a pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek az ún. intézményi–gyűjteményi típusú hungarikafeltárások, vagyis az olyan kutatási programok, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljes körű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek.

A támogatott és az elutasított pályázókról szóló bírálóbizottsági javaslat alapján hozott miniszteri döntés ellen kifogásnak helye nincs.

A pályázatok értékelése:

A pályázatok értékelését a KKM és Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóintézet által delegált tagokból álló nyolctagú bírálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi. A Bizottság tagjai egyéni döntéssel választják ki az ösztöndíjra jelölteket. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A pályázatokról a döntést a Bizottság javaslatának figyelembe vételével a külgazdasági és külügyminiszter hozza meg. A pályázat eredményéről a pályázók elektronikus címükre küldött értesítéssel kapnak tájékoztatást.

A döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a pályázó azonban a KKM képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkárához kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárás, a pályázat befogadása vagy a pályázati döntés jogszabálysértő. A kifogást a pályázónak a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtéről vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül kell benyújtania. A pályázónak a kifogás benyújtásakor az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet („Ávr.”) 102/D. §-ában meghatározottak szerint kell eljárnia. Ugyanezen jogszabályhely rendelkezik a kifogás elbírálásának rendjéről is.

Az ösztöndíjat elnyert pályázók névsora nyilvános. A pályázó a pályázaton való részvétellel hozzájárul ahhoz, hogy neve az ösztöndíj elnyerése esetén a jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra kerüljön.

Pályázati eredmények közzététele:

A pályázatok elfogadásáról, ill. elutasításáról való döntésről szóló értesítés határideje: 2024. március 12.

A miniszteri döntést követően a pályázatot elnyert ösztöndíjasok névsorát az ösztöndíj adományozója közzéteszi honlapján, ezzel egyidejűleg a nyertes és az elutasított pályázókat levélben is értesíti.

BESZÁMOLÁS, PUBLIKÁLÁS

A nyertes ösztöndíjasok kutatásukról – hazatérésük után három hónappal – szakmai beszámolót kötelesek készíteni. (Amennyiben a pályázó a 2023. évre vonatkozóan Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat nyert, a 4. pontban talál a benyújtás határidejére vonatkozó információt.) Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok, ezen belül kiemelten az intézményi–gyűjteményi alapú, hungarológiai kutatási célokat szolgáló nyertes pályázat esetén a nyertes ösztöndíjasok kötelesek kutatásukról a pályázathoz igényelt igazolást kibocsátó, illetékes nemzeti közgyűjtemény (a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum) részére hazatérésük után két hónappal beszámolót készíteni, figyelembe véve az intézmény által megszabott, kötött beszámolómintát.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint az ösztöndíj kezelője, jogosult a szakmai beszámolókat a honlapján közzétenni.

A Klebelsberg-ösztöndíjasok lehetőséget kapnak kutatási jelentésük és a kutatómunkájuk során feltárt források vagy azok válogatott részének publikálására az ösztöndíj adományozója és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont által évente megjelentetett Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények című évkönyvben. Az évkönyv elsősorban a külföldi hungarikakutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti időszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelven közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és magyarázó jegyzetek segítik. Az ösztöndíj kuratóriuma a kiválónak minősített jelentéseket a Lymbus kiadvány szerkesztőbizottságának rendelkezésére bocsátja, amely ezek tanulmányozása alapján felajánlhatja a közzététel lehetőségét egyes ösztöndíjasok számára.

A PÁLYÁZAT FORRÁSA

Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 1. Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatása cím.

Összeg: 30.000.000 Ft.

A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak az alábbi elérhetőségeken:

Gordos Katalin, nemzetközi oktatási referens

Telefon: +36-1-458-1820

E-mail:

Központi elérhetőség:

Magyar Nyelvi Képzésekért, Diaszpóra és Balassi Programokért Felelős Főosztály

Telefon: +36-1-458-2198

E-mail: