Pályázati felhívás a 2021. évre szóló Klebelsberg Kuno-Ösztöndíjra

A Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatot hirdet a kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján a 2021. évre szóló KLEBELSBERG KUNO-ÖSZTÖNDÍJRA

A pályázati kiírás célja

Az ösztöndíj névadójának szellemiségét követendő, elsősorban a Collegium Hungaricumokban és külföldi magyar intézetekben, valamint egyéb helyszíneken:

a magyar nyelv és irodalom, történelem és kultúra külföldi írott és tárgyi emlékeinek tanulmányozása,
a feltárásukat, megóvásukat, és forráskiadásukat szolgáló könyvtári, kézirat-, illetve levéltári, múzeumi, valamint „oral history” tárgykörébe tartozó kutatások, illetve kulturális és tudományos célú külföldi szakmai tanulmányutak,
gyűjteményi alapú hungarika-anyagok szisztematikus feltárása, azokról tételes jegyzék és – lehetőség szerint – másolat készítése, a vonatkozó forrásanyagok számbavétele,
a külföldi magyar intézetekben folyó kulturális diplomáciai és szakmai munka sikeres megvalósítása,
a nemzeti közművelődési intézetek, közgyűjtemények és egyéb művészeti intézetek munkatársai esetében az EU-normákkal összhangban, a kultúra- és művészetfinanszírozással, a közművelődési és közgyűjteményi tevékenység modernizálásával összefüggő kérdések (különös tekintettel az állományvédelmi rendszerek és módszerek) tanulmányozása,
a tematikus éveket és nemzeti évfordulókat előkészítő forrásfeltáró kutatások

elősegítése és támogatása.

Az ösztöndíj KIEMELT TÉMÁI

Pályázni lehet a magyar kultúra szempontjából fontos külföldi helyszínekre irányuló, a pályázati célokban meghatározott bölcsészettudományi, társadalomtudományi és kulturális célú kutatásokra, illetve kulturális diplomáciai tevékenység fejlesztését szolgáló és a kulturális igazgatás korszerűsítésére irányuló tanulmányokra, elsősorban a Collegium Hungaricumokkal és külföldi magyar intézetekkel rendelkező országokban, valamint egyéb helyszíneken történő levél-, kézirat- és könyvtári, illetve múzeumi hungarika-feltárás, hungarológiai kutatások céljából.

A pályázati célok között kiemelten szerepelnek az olyan, ún. intézményi–gyűjteményi alapú hungarika-feltárások, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljeskörű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek. E jegyzékek a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum kutatószolgálatainál, a kutatási segédletek között kerülnek elhelyezésre, nyilvánosan hozzáférhetők, segítik a kutatók jövőbeli felkészülését, a kutatóutak további tervezését.

Ebben a pályázati ciklusban a következő Collegium Hungaricumokban igényelhető térítésmentesen szállás: Bécsben, Belgrádban, Berlinben, Párizsban és Rómában.

Külföldi magyar intézetek találhatók Brüsszel, Bukarest, Delhi, Helsinki, Isztambul, Kairó, Ljubljana, London, New York, Peking, Pozsony, Prága, Sepsiszentgyörgy, Stuttgart, Szófia, Szöul, Tallinn, Varsó és Zágráb városokban.

Pályázatot lehet továbbá benyújtani az alábbi kutatási helyszíneken és témákban:

Ausztria:

a bécsi központi levéltárakban az 1526 és 1918 közötti magyar történelem, Magyarország Habsburg Birodalmon, illetve Osztrák –Magyar Monarchián belüli helyzetének kutatása
a mohácsi csata közép-európai előzményei
osztrák – magyar művészeti és tudományos kapcsolatok az újkorban
Bethlen István politikai tevékenységének ausztriai megítélése és esetleges párhuzamai,
a harmincéves háborúval kapcsolatos magyar részvétel,

valamint:

2020-2023-as évfordulók:

– A trianoni békeszerződés következményei – osztrák párhuzamok

– a testőrírókkal kapcsolatos irodalomtudományos vizsgálódások, az első magyar nyelvű dráma (Bessenyei György:Ágis tragédiája, 1772) megszületésének 250. évfordulója

– Pázmány Péter működésének bécsi vonatkozásai (különös tekintettel a Pázmáneum megalapítására, 1623)

Horvátország:

a magyar-horvát államközösség forrásainak kutatása: egyház, társadalom, politika 1102-től 1918-ig, azon belül elsősorban a magyar-horvát kiegyezés társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálata (2018 a magyar-horvát kiegyezés 150. évfordulójának éve),
a horvátországi magyar kisebbség második világháborús helyzetének, sorsának kutatása,
a horvátországi magyarok története a titói Jugoszláviában,
egyháztörténeti iratok feltárása,
a Dubrovniki Állami Levéltár feltárása hungarika szempontból,
a Zágrábban található közgyűjtemények (Horvát Állami Levéltár, Városi Levéltár, a Horvát Tudományos Akadémia Levéltára, a Zágrábi Érsekség Levéltára stb.) feltáratlan iratanyagainak vizsgálata.

Lengyelország:

Támogatandó a középkor óta élénk lengyel-magyar kapcsolatok kutatása varsói és krakkói vagy más városi levéltárakban, továbbá szisztematikus forrásfeltárások kézirattárakban és levéltárakban,
feltárások a Wroclawi Állami Levéltárban

Németország:

Hungarológai, továbbá a német-magyar tudományos kapcsolatok történetét és a németországi magyar emlékhelyeket feldolgozó kézirattári és levéltári, múzeumi, valamint az „oral history” témakörébe tartozó kutatások, különös tekintettel az alábbi témákra:

– a határnyitás 30. évfordulójához kapcsolódó, az események hatástörténetével foglalkozó témák, ideértve a berlini magyar csoportok kortárs antropológiai kutatását,

a magyar irodalom 1970 utáni németországi recepciójával kapcsolatos kutatások, ideértve a DAAD, a Wissenschaftskolleg és más szövetségi intézmények szerepét,
a 19. századi magyar művészek németországi tevékenysége, Szinnyei Merse Pál halála (1920)

– a Berlini Művészeti Akadémia archívumában található magyar irodalmi hagyatékok kutatása,

a Bundesarchiv, a német külügyi levéltár (Das Politische Archiv des Auswärtigen Amtes) és a porosz állami levéltár (Geheimes Staatsarchiv Preußischer Kulturbesitz) kutatása a magyar–német kapcsolatok vonatkozásában,
az Augsburgi Városi Levéltár (Stadtarchiv Augsburg), a Stuttgarti Állami Levéltár (Hauptstaatsarchiv Stuttgart), a Nürnbergi Állami és a Nürnbergi Városi Levéltár (Staatsarchiv Nürnbeg, Stadtarchiv Nürnberg) feltárása hungarika szempontjából

Olaszország:

Magyarország a középkortól kezdődően különböző szintű és intenzitású kapcsolatot ápolt az itáliai városállamokkal, amelynek forrásai rendkívül szétszórtak és csak szórványosan feltártak. Támogatandók a bármelyik korszakban, kompakt levéltári egységek szisztematikus feltárására irányuló pályázatok.

Oroszország:

– magyar–orosz és magyar–szovjet kapcsolatokra vonatkozó kutatások, elsősorban teljes levéltári egységek szisztematikus feltárására irányuló hungarikakutatás az Oroszországi Föderáció levéltáraiban

– magyar hadifoglyok sorsa az első világháborút követően

– magyarok a Szovjetunióban a két világháború közötti időszakban

– magyar hadifoglyok sorsa a második világháborút követően

Románia:

– bármely közgyűjteményben az erdélyi magyarság történetére vonatkozó iratanyag feltárása

– az I. világháború, az 1918–1919-es forradalmak, valamint a háborút követő impériumváltás társadalmi, gazdasági, politikai következményei Erdélyben, az ottani magyarság mindennapi életére gyakorolt hatásai, a témára vonatkozó levéltári források feltárása és feldolgozása,

– a 20. századi erdélyi impériumváltások (1918/1920, 1940, 1944/1945) lokális, azaz települések és kisrégiók szintjén történő vizsgálata levéltári források alapján,

– a két világháború közötti erdélyi magyarság sorsának vizsgálata személyes források – naplók, levelezések, visszaemlékezések – alapján,

– Erdély közép- és kora újkori történetére vonatkozó dokumentumok feltárása bármely romániai közgyűjteményben,

– Kolozsvár 19. századi kulturális élete

Spanyolország:

– A kora újkori magyar történelemhez kapcsolódó források feltárása a spanyolországi köz- és magángyűjteményekben, (Simancasi Állami Levéltár, Archivo Histórico Nacional, madridi Nemzeti Könyvtár és a Real Academia de Historia) a korábbi hungarikakutatásokkal összehangolva;

– a 17-18. századi spanyol nyomtatványok magyarországi híranyaga;

– magyar vonatkozású iratok a 18-20. századból, elsősorban a Spanyol Külügyminisztériumi Levéltárban (Archivo del Ministerio de Asuntos Exteriores);

– az 1945 utáni spanyolországi magyar emigráció művelődése, önszerveződése.

Továbbá:

Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába irányuló, bármely korszakra vonatkozó hungarika-kutatások,
magyar diaszpóra-kutatás,
a trianoni békekötés európai recepcióinak feltárása, külföldi politikai vélemények, reakciók történeti hátterének feltárása,
isztambuli levéltári feltárások (1720 – II. Rákóczi Ferenc Rodostóba költözött),
20. századi franciaországi magyar emigráció forrásai, magyar művészek, tudósok Franciaországban
2022-2023-as évfordulók.

Az ösztöndíj időszaka és tartalma

Az ösztöndíj 1-2 hónap kutatási időszakra pályázható a 2021-es naptári éven belül, amely a hazaérkezés dátumát is magában foglalja. A kinn tartózkodás időtartamának megbontására nincs lehetőség.

Az ösztöndíj tartalma:

Az alapösztöndíj mértéke 300.000 Ft/hó.
Ezen felül az ösztöndíjas differenciáltan megítélhető ösztöndíjban részesül a kutatási helyszín függvényében (a bizottság döntése alapján).

Kutatási helyszín	1 hónapra	2 hónapra
Szomszédos országok (Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna)	160.000 Ft	260.000 Ft
Európa egyéb államai	350.000 Ft	500.000 Ft
Amerika, Ázsia, Ausztrália, Afrika államai	600.000 Ft	800.000 Ft

A Collegium Hungaricumokban ingyenes szállás igényelhető az adott intézmény vezetőjével egyeztetve.

Az ösztöndíjat a KKM egyösszegben, forintban átutalással teljesíti kizárólag forint alapú bankszámlaszámra a szerződéskötést követően és a kiutazás megkezdése előtt 5 munkanappal. Készpénz vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.

Az ösztöndíjon felül a KKM semmilyen kiadást vagy költséget nem térít meg az ösztöndíjasok részére.

Pályázati feltételek

Az ösztöndíjra az pályázhat, aki:

mesterképzésben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (7) bekezdése alapján azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik;
korábban elnyert és felhasznált Klebelsberg Kuno-ösztöndíjával kapcsolatos beszámolási kötelezettségének határidőre eleget tett. Az ösztöndíj akkor nyerhető el újra, ha az ösztöndíjas megelőző ösztöndíjról szóló beszámolóját a bírálóbizottság kiválóan megfeleltre értékelte. Tehát amennyiben a pályázó a 2020-as évre Klebelsberg Kuno-ösztöndíjban részesült, beszámolóját soron kívül, 2021. január 31-ig e-mailen be kell nyújtania a címre,
vállalja, hogy kinn tartózkodása alatt – amennyiben a pályázó olyan országban részesül ösztöndíjban, amelyben Collegium Hungaricum vagy külföldi magyar intézet működik – az intézet igazgatójának felkérésére az intézetben konzultációt folytat, részt vesz az intézet tudományos munkájában, előadást tart.

A Klebelsberg Kuno-ösztöndíj támogatást nyújt a külföldi kutatómunka ideje alatt, de nem feltétlenül fedezi az ösztöndíjas kinn tartózkodásakor felmerülő összes kiadását. Ezért szükség van egyéni kiegészítő forrásokra is. Ennek értelmében a pályázók tehát a jelentkezésük benyújtásával vállalják a saját hozzájárulást, azaz megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek ahhoz, hogy a fogadó országban felmerülő költségeiket fedezni tudják.

Nem nyerhet ösztöndíjat az, aki:

a megpályázott időszakot megelőző 3 (három) évben legalább 2 (két) alkalommal nyert Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat, feltéve, hogy elnyert ösztöndíját felhasználta,
a megelőző ösztöndíjának a beszámolójára a bizottság nem kiválóan megfelelt értékelést adott,
a 2020-as évben felhasználásra kerülő, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által nyújtott támogatásban, Collegium Hungaricum (CH), Eötvös- vagy egyéb magyar állami, külföldi kutatómunkára irányuló ösztöndíjban részesül a Klebelsberg-ösztöndíjra benyújtott kutatási témában.

Pályázati anyag

A pályázati anyagnak – az alábbi sorrendben – tartalmaznia kell a következő dokumentumok egy példányát:

a pályázati kiírás mellékletét képező adatlapot;
a munkáltató/kutatóhely hozzájáruló nyilatkozatát, amely igazolja a pályázó ösztöndíj idejére való távolmaradásának tudomásul vételét. Amennyiben a pályázó nem áll munkaviszonyban, vagy nem fog munkaviszonyban állni az ösztöndíj időszaka alatt, a nyilatkozatnak ezt a tényt kell feltüntetnie. PhD hallgatók a doktori iskola vezetőjének vagy a kutatás vezetőjének nyilatkozatát nyújtsák be;
a pályázó személyi adatait és szakmai pályafutását részletesen tartalmazó életrajzát;
amennyiben nincs tudományos fokozata, mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevelének másolatát, ha van, a tudományos fokozatának megszerzését igazoló okmányok másolatát, illetve idegen nyelvű dokumentumok esetén ezeknek a pályázó által elkészített magyar fordítását;
nyelvtudás igazolására akkor van szükség, ha a pályázó idegen nyelvű okiratokat kíván kutatni;
a pályázó publikációinak jegyzékét, amennyiben van;
a korábbi tevékenységével, teljesítményével összhangban álló — a tervezett kutatások témáját, célját, helyszínét (város, intézmény), formáját és idejét tartalmazó, legfeljebb 3 oldalas — kutatási tervet. A kutatási terv elején külön bekezdésben térjen ki arra, hogy az ösztöndíj által támogatott kutatása során vállalja-e az intézményi alapú jegyzékkészítést;
két, a kutatási terület elismert szakemberétől származó eredeti ajánlólevelet. Az egyik ajánlólevél helyett – amennyiben a külföldi intézet, amelyben a pályázó kutatni kíván, fogadólevelet kér – a pályázó benyújthatja az intézet fogadólevelének színes másolatát is. Amennyiben az ajánlólevél vagy a fogadólevél idegen nyelvű, magyar fordítását kérjük a levelekhez csatolni. (A fordítást a pályázó is elvégezheti, majd igazolja aláírásával, hogy a fordítás tartalma megegyezik az eredetivel). A pályázó – hivatali összeférhetetlenség miatt – a külföldi magyar intézetek, magyar intézeti levéltárak munkatársaitól származó ajánlólevelet nem nyújthat be! Az ajánlólevelet maga az ajánló küldi el e-mailben az ösztöndíjazó részére a e-mail címre.
Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok esetében a fentieken kívül csatolni kell: levéltári feltárás esetén a Magyar Nemzeti Levéltár, könyvtári feltárás esetén az Országos Széchényi Könyvtár, kézirattári feltárásnál mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind a Magyar Nemzeti Levéltár, múzeumi anyaggyűjtés esetén a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától kapott igazolást arról, hogy a pályázó – hasonló prioritású korábbi kutatómunka esetén – beszámolási kötelezettségének eleget tett, valamint a tervezett téma új eredményeket hozhat a hungarológiai kutatások terén, azaz hungarikakutatásnak minősül. Az igazolás beszerzésének eljárásrendje az alábbi címeken érhető el:

www.mnl.gov.hu/hungarika.html

www.oszk.hu/hungarikakutatas

A pályázat benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos tudnivalók

A pályázat benyújtása:

A pályázati anyagot elektronikusan kell benyújtani az alábbiak szerint:

2021. február 10. 24.00 óráig a címre kell megküldeni. A szöveges dokumentumokat .doc vagy .docx formátumban, az oklevelek elektronikus másolatát .jpg vagy .pdf formátumban – maximum 5 MB terjedelemben – kell csatolni.

A pályázati csomagot kérjük hiánytalanul összeállítani, ugyanis hiánypótlásra csak kivételes, indokolt esetben van lehetőség. Ilyen pl. a pályázó önhibáján kívül bekövetkezett, a fogadólevelet kiadó intézet vagy a hungarikakutatásról szóló igazolást kiadó közintézmény késedelme. A formailag hibás és hiányos pályázatokat a bizottság érdemi elbírálás nélkül elutasítja.

A pályázat elbírálásának szempontjai:

Ösztöndíjban részesülhet az,

aki a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat hiánytalanul és határidőn belül benyújtotta,
akinek a megelőző ösztöndíja eredményeként benyújtott beszámolója kiválóan megfelelt értékelést kapott,
aki a pályázat benyújtását megelőző három év során legfeljebb két alkalommal nyerte el a Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat.

A pályázatokat a bizottság tagjai a pályázati anyag alapján értékelik. A bizottság az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó javaslatát egyszerű szavazattöbbség alapján teszi meg, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek

a tudományos, illetve mesterfokozattal rendelkező oktatók és kutatók,
a két- vagy többoldalú tudományos kapcsolatok előmozdítása céljából beadott pályázatok.

Jelen pályázati kiírás 2. pontja értelmében a pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek az ún. intézményi–gyűjteményi típusú hungarikafeltárások, vagyis az olyan kutatási programok, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljes körű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek.

A támogatott és az elutasított pályázókról hozott bírálóbizottsági döntés ellen kifogásnak helye nincs.

Pályázati eredmények közzététele:

A pályázatok elfogadásáról, illetve elutasításáról szóló döntés határideje: 2021. március 3.

A pályázatok elfogadásáról, illetve elutasításáról szóló értesítés határideje: 2021. március 12.

Miután a bírálóbizottság meghozza döntését, a nyertes ösztöndíjasok listáját a külgazdasági és külügyminiszter részére jóváhagyás céljából felterjeszti. A miniszteri jóváhagyás kézhezvétele után az ösztöndíj referense közzéteszi a pályázatot elnyert ösztöndíjasok névsorát az ösztöndíj-adományozó honlapján, ezzel egyidejűleg a nyertes és az elutasított pályázókat levélben is értesíti.

Az ösztöndíjasok tehát a minisztériumi jóváhagyás után kapnak értesítést, mely a döntést követő egy hónapon belül várható. Ezután kezdődik az adatbekérés, majd a szerződéskötés folyamata.

BESZÁMOLÁS, PUBLIKÁLÁS

A nyertes ösztöndíjasok kutatásukról – hazatérésük után három hónappal – szakmai beszámolót kötelesek készíteni. (Amennyiben a pályázó 2020. évre vonatkozóan Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat nyert, a 4. pontban talál a benyújtás határidejére vonatkozó információt.) Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok, ezen belül kiemelten az intézményi–gyűjteményi alapú, hungarológiai kutatási célokat szolgáló nyertes pályázat esetén a nyertes ösztöndíjasok kötelesek kutatásukról a pályázathoz igényelt igazolást kibocsátó, illetékes nemzeti közgyűjtemény (a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum) részére hazatérésük után három hónappal beszámolót készíteni, figyelembe véve az intézmény által megszabott, kötött beszámolómintát.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint az ösztöndíj kezelője, jogosult a szakmai beszámolókat honlapján közzétenni.

A Klebelsberg-ösztöndíjasok lehetőséget kapnak kutatási jelentésük és a kutatómunkájuk során feltárt források, vagy azok válogatott részének publikálására az ösztöndíj adományozója és az Bölcsészettudományi Kutatóközpont által évente megjelentetett Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények című évkönyvben. Az évkönyv elsősorban a külföldi hungarikakutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti időszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelven közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és magyarázó jegyzetek segítik. Az ösztöndíj kuratóriuma a kiválónak minősített jelentéseket a Lymbus kiadvány szerkesztőbizottságának rendelkezésére bocsátja, amely ezek tanulmányozása alapján felajánlhatja a közzététel lehetőségét egyes ösztöndíjasok számára.

TÁJÉKOZTATÁS

A világjárvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések eredményeként számos levéltár kutatóterme nem látogatható, illetve korlátozzák a kutatóterembe egyidőben beengedhető kutatók számát és a kutatás idejét. Több helyen online vagy telefonon keresztüli foglalást vezettek be, a helyeket már több hónapra előre lefoglalták, ezért mindenképpen szükséges a kutatás megkezdése előtt, hogy a kutatók folyamatosan tájékozódjanak és időben egyeztessenek a kiválasztott levéltárakkal, közgyűjteményekkel.

A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak az alábbi elérhetőségeken:

Gordos Katalin, helyettes főosztályvezető

Telefon: +36-1-458-3467

E-mail:

Központi elérhetőség:

Nemzetközi Magyar Nyelvi Képzésekért és Oktatásért Felelős Főosztály

Telefon: 06-1-458-2198

E-mail:

Budapest, 2021. január 15.

Schőberl Márton helyettes államtitkár

az ösztöndíj bírálóbizottságának elnöke